/
/
ma Nándor névnap van
2017. Október 19
11°C / 22°C
a honlap akadálymentes változata
KERESÉS
az oldalon

KULTURÁLIS stratégia

I.             Fejezet

          

I.         A Stratégia céljai, feladatai

 

Siklós város kulturális stratégiájának feladata, hogy kijelölje a következő 5 évre a város kulturális politikájának stratégiai prioritásait és cselekvési irányait. A kultúra területén érvényesíti Siklós Város Képviselő-testülete által 2004-ben elfogadott közép-, és hosszú távú fejlesztési koncepcióban megfogalmazott elveket, mely meghatározta a fejlesztések irányát és lehetőségeit. Kapcsolódik a Magyar Kulturális Stratégia (2006-2020) alapértékeihez, és célul tűzi ki az abban megfogalmazott négy kiemelt fejlesztési területet:

 

·         a kultúra közösségteremtő szerepének erősítése – Közösségek

·         a nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozását – Örökség

·         a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása – Kortárs kultúra

·         az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben – Nyitott kultúra

 

Továbbá a stratégia készítésénél figyelembe vettük az „Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010” Határtalan város pályázat alapelveit. Hisszük, hogy a kulturális alapú városfejlesztés kitörési pontot jelent az igen gazdag múlttal, de egyre inkább elszigetelődő városunknak.

 

A stratégia tartalmazza az OM 2007. évben tartott közművelődési szakfelügyelet vizsgálati tapasztalatait és következtetéseit.

 

Siklós város kulturális stratégiája a létrehozott értékek megőrzésére törekszik, feladatokat fogalmaz meg a hiányosságok megszüntetésére és segíti a kulturális intézményrendszer működésének fejlesztését. A stratégia ajánlásokat fogalmaz meg a tartalmi és működési feltételek javításához, ugyanakkor megoldást kínál a közösségi és polgári kezdeményezésekben rejlő lehetőségek kibontakoztatásához is. Jövőképet állít fel egy történeti múlttal rendelkező, esztétikus külsejű kisvárosról, mely az európai normáknak megfelelő, javuló életminőséget, megőrzött és fenntartható, egészséges környezetet biztosít lakói számára, továbbá vonzó célpontot jelentő kulturális idegenforgalmi központ a turisták számára. Ez a jövő Siklósa.

 

A koncepció megfogalmazását módszertanilag hármas elv vezérelte: a leltárkészítés, a stratégiai pontok meghatározása és a gyakorlati megvalósítás összeállítása. A jövőkép felállításához mindig egy jelen idejű állapotfelmérés szükséges, ezért számba vettük meglévő kulturális értékeinket (I. fejezet). A meglévő intézményekre, lehetőségekre támaszkodva meghatároztuk a fejlődés lehetséges kitörési pontjait, azaz a helyzetelemzésből kiindulva megalkottuk a stratégiát. Végül az elkövetkező évek legfontosabb lépéseit fogalmaztuk meg (II. fejezet).

 

A stratégia elkészítésénél a DDOP a pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása c. pályázat benyújtásához szükséges útmutató alapján jártunk el.
II. HELYZETELEMZÉS, A KULTURÁLIS INFRASTRUKTÚRA

 

A fejezetben áttekintjük a település kulturális életében feladatot ellátó, résztvevő intézményeket, szereplőket. Képet kapunk a kulturális intézmények, szervezetek, személyek hálózatáról, kapcsolatáról, továbbá a helyi lakosság kulturális fogyasztási szokásairól és igényeiről. Áttekintjük a kultúra szereplőinek vállalt kulturális céljait, feladatait, valamint ezek megvalósításához szükséges humán, infrastrukturális és egyéb forrásokat.

 

1.         Siklós város közművelődési feladatellátása

 

Siklós Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1/2002. (I.30.) számú rendeletével alkotta meg a helyi közművelődésről szóló rendeletét. A rendelet hatályát a törvény szellemének megfelelően valamennyi helyi közművelődési feladatellátóra kiterjesztette, a fenntartóra való tekintet nélkül.

 

Az alapelvek körében hangsúlyozza a civil szervezetekkel való együttműködést, a civil közösségek hagyományápoló tevékenységének fontosságát. A rendelet az alapelvekben kitér a kisebbségek kultúrájának ápolására is, és kiemeli az elsődlegesen megvalósítandó feladatokat. Ezek közül hangsúlyosan szerepelnek: a gyermek és ifjúsági korosztályok művelődése; a helyi hagyományok ápolása; helyi értékek védelme; a hátrányos helyzetű rétegek közművelődése, valamint a kimagasló értékeket képviselő zenei, képzőművészeti, táncművészeti, színházi fesztiválok, kiállítások, bemutatók támogatása, a testvérvárosi kapcsolatok ápolása.

 

1.1       Önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények

 

Városunk igen gazdag kulturális értékekben, az értékeket teremtő és közvetítő intézményekben, bár kimondottan kulturális intézményhálózattal nem rendelkezik.

Az önkormányzat közművelődési feladatainak megvalósítását a 2004. elején megvalósított intézményi reform óta két szervezeti egység végzi:

 

ü  Siklósi Városi Könyvtár – közgyűjtemény, közművelődési intézmény

ü  Siklósi Várszínház Kht. - önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság

 

1.1.1    Siklósi Városi Könyvtár

 

A Siklósi Városi Könyvtár nyilvános közgyűjtemény, fenntartója Siklós Város Önkormányzata. Baranya megye legkisebb alapterületű városi könyvtára felnőtt részleget, külön épületben elhelyezkedő gyermek részleget, valamint kistérségi könyvtári ellátó központot működtet. A felnőttek és a gyerekek könyvtári ellátása térben és időben elkülönülten történik A felnőtt részleg a város központjában lévő, 1900-ban épült műemlék jellegű, egykori Pelikán szálló épületében, „társbérletben él” a városi Művelődési Központtal. A könyvtár által használt rész az épület jellegénél fogva nem a legmegfelelőbb könyvtári célra, hiszen kis alapterülete és magas légtere miatt (a falak mellett 300 cm magas polcok vannak) az állomány fele csak létráról érhető el. A gyermek részleg 1984-ben az udvarban lévő épületben lelt otthonra, mely eredetileg különböző hivatalok működését szolgálta. Számos funkciót helyhiány miatt nem tud ellátni, a bővítés lehetősége többször szóba került, de csak kis mértékben realizálódott. 
A Siklósi Városi Könyvtár, mint a település egyetlen nyilvános közművelődési könyvtára, a lakosság mintegy 20%-nak közvetlen szolgálója, jelentős kulturális érték őrzője és közvetítője, az ismeretek rendezésének és terjesztésének egyik legfontosabb központja.

A könyvtár állománya: 53 099 dokumentum, ebből könyv és lefűzött folyóirat: 50 369
audiovizuális dokumentum: 2 134
elektronikus dokumentum: 155
egyéb: 441

A könyvtár horvát, német, és angol nyelvű dokumentumokkal is rendelkezik.

A könyvtár 4 könyvtáros szakemberrel, 1 fő informatikussal, 1 fő takarítóval, 1 fő gondnokkal és 1 fő kistérségi munkatárssal végzi feladatát.

Az intézmény rendezvényszervező tevékenységet is folytat, de ezt a tevékenységet nem az intézmény keretein belül, hanem a Siklósi Könyvtárért Közalapítványon keresztül végzik. Elsősorban irodalmi rendezvényeket szerveznek a Művelődési Ház nagytermében illetve a Dzsámiban.

 

A Városi Könyvtár, mint közgyűjtemény látja egyúttal a volt kulturális központ épületének kezelését is.

1.1.2.   Művelődési Ház

 

Az 1953-ban alapított művelődési ház, mint önálló intézmény megszűnt. Siklós Város Önkormányzatának képviselő-testülete 84/2004. (III.30.) számú határozatával jogutód nélkül megszüntette a művelődési házat üzemeltető Siklósi Városi Kulturális és Idegenforgalmi Központot – elsősorban gzdasági okok miatt – . A szakfeladatot először a Siklósi Várszínház Kht-hoz, majd a Városi Könyvtárhoz rendelte, azzal, hogy 2006. december 15-i keltezésű alapító okirattal a Városi Könyvtár tevékenységét kibővítette a Művelődési központok és házak tevékenysége, valamint a Közösségi színterek tevékenysége feladatokkal. Az önkormányzat a feladat ellátására közművelődési megállapodást kötött az intézménnyel, mely közgyűjteményként látja el a közművelődési feladatát.

 

Ettől kezdve  az épület művelődési ház része csupán a közösségi színtér biztosítását szolgálja. Kulturális együtteseknek biztosít próbatermet, mint pl. a Siklósi Tenkes Vegyeskar, a Pelikán Néptáncegyüttes, a Kármentők Táncműhely, Semarcuse asszonykórus, továbbá a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak és a Nyugdíjas Klubnak ad otthont az emeleti irodahelyiségekben. A pincehelyiségben a  Primatorna, illetve egy fiatal rockegyüttes kapott próbahelyiséget. A 300 főt befogadó színházteremről sajnos elmondhatjuk, hogy kihasználatlan. Néhány városi, iskolai rendezvényen és a 2-3 alkalommal megrendezett - a Könyvtár és a Várszínház Kht. szervezésében - színház, irodalmi est, operett előadáson kívül használt ruha árusítás és egyéb ideiglenes kereskedelmi bemutatót tartanak.

Ez az épületrész is – a könyvtárhoz hasonlóan – teljes felújításra szorul: a tetőzet megrogyott, a villamos hálózat elavult, a nagyterem parkettája a beázásoktól és a nagyfokú igénybevételtől elhasználódott, balesetveszélyes, a vizesblokkok cseréje szükséges, az öltöző és a  helyiségek berendezése korszerűsítésre szorul.

Az OM közművelődési szakfelügyelete megállapította, hogy a megszüntetett közművelődési intézmény utódintézményében, a Városi Könyvtárban a közművelődési szakmai munkához a szakképzettségi, szakmai személyi feltételek nem biztosítottak.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78§ (2) bekezdése alapján a városi nagyságrendű települések önkormányzatai számára kötelező a közművelődési intézményfenntartás, nem nyújt elegendő ellátást a közösségi színtér fenntartása.
1.1.3.   Siklósi Várszínház Kht.

 

Siklósi Várszínház Kht működteti a település legmeghatározóbb műemlékét, az idegenforgalom számára jelentős kulturális értéket, a Siklósi Várat, mely messze a legnépszerűbb Dél-Dunántúlon. Évente több, mint százezren választják úti célul. A kimagasló látogatószámhoz a környék turisztikai vonzereje, a borút és a harkányi gyógyfürdő közelsége egyaránt hozzájárul.

A Kht. alapító okirata szerinti főtevékenysége: múzeumi tevékenység, de feladata igen sokrétű. A váron kívül a Malkocs Bej Dzsámit és a Tourinform Irodát is a Kht. üzemelteti (2008. január 1-ig az ifjúsági tábort is). A Siklósi Várszínház Kht. mára a térség egyik kiemelkedő kulturális intézményévé vált. Az ódon falak között könnyű- és komolyzenei koncertek, színházi előadások zajlanak – elsősorban a nyári szezonban. A város rendezvényszervezőjeként a városi ünnepek, megemlékezések, fesztiválok szervezésén túl önálló – elsősorban a vár népszerűsítését hivatott – rendezvények szervezője és bonyolítója, s a kulturális feladatok ellátásán túl magában foglalja a múzeumi közgyűjteményi feladatokat is.  Továbbra is sok látogatót vonzanak a meg-megújuló állandó és időszaki kiállítások.  

 

A Siklósi Vár  jelenleg az alábbi állandó kiállításoknak ad helyet:

Ø  Tenkes Kapitánya panoptikum

Ø  Kínzások és megszégyenítések a feudális Magyarországon panoptikum

Ø  Istókovits Kálmán festőművész kiállítása

Ø  Simon Béla Munkácsy-díjas művész kiállítása

Ø  A határőrizet története kezdetektől napjainkig (V-XX.sz.)

Ø  Kesztyűtörténeti kiállítás

Ø  Kőtár, kőzetgyűjtemény

Ø  Vadászati Kiállítás

Ø  Várbörtön

Ø  Bormúzeum

 

A rendszeresen visszatérő időszaki kiállítások:

Ø  Siklósi Szalon

Ø  Siklós Art

Ø  Fotósok Tavaszi Tárlata

Ø  Határon Túli Magyarok Fesztiválja

Ø  Kerámia Simphosion

 

A Siklósi Várszínház Kht 18 fővel látja el feladatát, ebből 1 fő ügyvezető, 1 fő művelődésszervező, 1 fő titkár, 2 fő jegypénztáros, 1 fő karbantartó, 2 fő éjjeliőr, 2 fő idegenforgalmi munkatárs, 8 fő teremőr. A vár felújítása halaszthatatlan feladat, hiszen, ha a műemlék a mostani állapotában marad 4-5 év múlva látogathatatlanná válik. Az önkormányzat, a vár vagyonkezelőjeként folyamatosan keresi a felújításhoz szükséges forrásokat. Pályázatot nyújtott be a vár műemléki helyreállítását célzó ú.n. Norvég alapra, továbbá pályázati partnerként vesz részt a DDOP „komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” c. pályázati programban a Megújuló vár a Tenkes alján című projektelemmel, vendégfogadó központ kialakítása, a feljáró, barbakán kapu, gyilokjáró, Dorottya-kert, várbörtön és várkápolna felújítási programjával. A nagyrendezvényeket szervező Várszínház Kht. eszközfejlesztése halaszthatatlan feladat. A rendezvényszervezéshez szükséges technika és eszközpark hiányos, elavult, a rendezvények biztonságát veszélyezteti
1.2.      Kulturális, közművelődési feladatot ellátó egyéb intézmények 

 

1.2.1.   Az oktatási intézmények kulturális feladata, tehetséggondozás

 

A művészeti, kulturális és ismeretterjesztő programok iránti érdeklődés felkeltésében, a kulturált életmód kialakításában, az oktatási intézményeknek igen nagy szerepe van.

Városunkban 2 önkormányzati fenntartású alapfokú és egy középfokú oktatási intézmény van:

·         Batthyány Kázmér Közoktatási Intézmény

·         Kanizsai Dorottya Közoktatási Központ

·         Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola

A közoktatási intézményeink általános közművelődési feladatai: a települési ünnepeken, nagyrendezvényeken, egyéb kiemelkedő kulturális programokon való részvétel; tanulók, nevelők közéleti szerepléseinek elősegítése; iskola kulturális rendezvények szervezése; segítik, hogy az élő hagyomány, tánc, zene, ének közelebb kerüljön a gyerekekhez, biztosítják ezáltal a folytonosságot, az áthagyományozódást.

A város oktatási intézményei tőlük telhető erőforrásaik tükrében elismerésre méltó módon próbálják megvalósítani működési gyakorlatukban a nevelés-oktatás-közművelődés hármas, egymásra segítően ható egységét. ( 1. sz. melléklet )

A városban a kisgyermekek ellátását 1 bölcsőde és 2 óvoda biztosítja, melyeket az elmúlt évben folytatott intézményi reform során Siklós Város Önkormányzatának képviselő-testülete a két általános iskolához integrált.

Általános iskolai szinten a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő és tehetséges gyermekek megfelelő speciális képzéshez juthatnak: a Kanizsai Dorottya Közoktatási Központ zeneiskolát működtet, míg a Batthyány Kázmér Közoktatási Intézményben művészeti képzés folyik. A KDKK a környékbeli zenekarok utánpótlásában is jelentős szerepet vállal. A BKKI-ban a tanulók művészeti képzés keretében néptánc, moderntánc, képzőművészet tagozaton sajátíthatják el a különböző művészeteket. A két iskola évente ötvennél több, a lakosság számára is nyitott művészeti eseményt szervez, illetve a városon kívül is képviselik a helyi kultúrát, akár a zeneiskola növendékei, akár a modern- és néptánccsoportok, ifjú versmondók öregbítik a város hírnevét. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a művészeti képzés mellett igen nagy hangsúlyt fordítanak mindkét oktatási intézményben a testkultúra fejlesztésére is, szép eredményeket érnek el a sport területén is.

 

A városban 2 egyházi fenntartású iskola is működik:

·         Sztárai Mihály Református Általános Iskola

·         Szent Imre Katolikus Általános Iskola

A két egyházi iskola tanulói az intézmény általános közművelődési feladatain túl rendszeresen fellépnek a városi ünnepeken és rendezvényeken, kölcsönösen keresik a kulturális együttműködési lehetőségeket.
1.2.2.   Szociális intézmények kulturális feladatai

 

Nem szabad megfeledkezni az idősek és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek kulturális ellátásáról sem. Ezt a feladatot hivatott ellátni többek között az Egyesített Szociális Intézet, mely bennlakásos ellátás keretében Idősek Otthonát, nappali ellátás keretében Idősek Napközi Otthonát, és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot működtet. Az előbbi két intézet az idősebb korosztály részére, míg utóbbi a szociálisan hátrányos helyzetű emberek részére kulturális programokat, foglakozásokat szerveznek. Az Egyesített Szociális Intézet az igazgató vezetésével társastánc kört szervezett a dolgozók részére, fellépéseikkel elsősorban a lakóknak kedveskednek, de bemutatkoztak már egyéb intézményi rendezvényen is.

 

2.         A művészeti élet területei 

 

Siklós város egyik fő sajátossága a településen meglévő erős-, és gazdag művészeti orientáltság, művészi alkotókedv, művészeti fogékonyság. A művészetek szinte valamennyi ága fellelhető a városban.

 

2.1.      Zeneművészet

 

A város zenei élete három fontos pillérre támaszkodik: megtalálható a zenei képzés teljes vertikuma, a műfaji sokszínűség, valamint a több évtizede működő zenei együttesek. A dokumentum terjedelmi korlátai miatt csupán a nagyobb múlttal rendelkező együtteseket mutatjuk be:

 

Siklósi Tenkes Vegyeskar

 

A vegyeskar majd' 140 éves múltra tekint vissza. 1868 óta működik Siklóson dalkör vagy kórus, és a község, később város zenei életében meghatározó szerepe volt. A kórus repertoárja igen változatos, a komolyabb, egyházi művektől kezdve, a népdalfeldolgozásokon át a spirituálékig szinte minden megtalálható benne.

 

A vegyeskar korábban többször kapott hazai minősítő hangversenyeken arany minősítést, nőikara fesztivál kórus elismerést. A város, az akkor még Siklósi Szövetkezeti Vegyeskar néven működő kórust 1988-ban „Siklós Városért” emlékéremmel tüntette ki.

Később, 1998-ban a kórus meghatározó tagjai közül Képíró Kálmán és családja, valamint Vörös Pál és családja részesült „Rédei Károly Közművelődési Díj”-ban, mely kitüntetést 2001-ben a Vegyeskar is átvehetett. 2004-ben a csehországi Olmützben megrendezett nemzetközi kórusversenyen vettek részt, ahol ezüst minősítést kaptak.

 

A kórus 2002. május 27-től egyesületi formában működik. A Tenkes Vegyeskari Egyesületet a Baranya Megyei Bíróság Pk.60.109/2002/8 számú végzésével 2163 szám alatt 2003. június 3.-án közhasznú egyesületként nyilvántartásba vette. Az Egyesület közhasznúságát kulturális tevékenységével fejti ki. A vegyeskar fellép az állami ünnepek alkalmával rendezett városi eseményeken, szerepel a hagyományossá vált városi programokban, közreműködik a különböző egyházi rendezvényeken, felkérésre esküvőkön, temetéseken és egyéb családi eseményeken, meghívásra részt vesz bel- és külföldi kórustalálkozókon, versenyeken. Többször felléptek Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Horvátországban, Erdélyben.

 

 

2004-ben más oldalról is bemutatkoztak, Bajók János: A Megváltó című rockoperájának ősbemutatójával igen nagy sikerrel szerepelt 2 alkalommal is a városban. Wirth Márton Siklósi szerenád címmel írt zenekari kíséretes kórusművet Szép Ernő verseire az énekkarnak, melynek bemutatója 2006. tavaszán volt. Várnai Ferenc pécsi zeneszerző több művét írta és ajándékozta a kórusnak. 2008-ban is nagyszabású bemutatóra készülnek, Kacsóh Pongrác:  János vitéz című daljátékát adják elő.

 

A kórus Wirth Márton karnagy irányítása alatt működik, tagjainak száma jelenleg 33 fő, nyugdíjasok és aktív dolgozók, akiket az ének és a társaság szeretete tart össze. Szponzori támogatásokból, tagdíjbevételből, pártoló tagok támogatásából és pályázati pénzekből tartja fenn magát. Fő támogatói: Siklós Város Önkormányzata, a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet és a Duna-Dráva Cement Kft.

 

A 2007-es év I. félévében 39 próbát tartott a kórus. A II. félévben változott a próbák rendje, a heti  kétszer másfél óra helyett heti egy alkalommal tartott 3 órás próbát az énekkar. Így a II. félévben a próbák száma 22 volt, melyhez a helyet a siklósi művelődési ház biztosítja.

 

Siklós Város Ifjúsági Koncert-fúvószenekara

 

A zenekar 1965-ben alakult Mester József vezetésével. Tagsága a város és a környező falvak fiatal amatőr zenészeiből, a siklósi Zeneiskola tanáraiból és növendékeiből tevődik össze, jelenlegi létszáma meghaladja a hatvan főt. Mester József után Juhász Tibor, majd Szőke Sándor vette át a zenekar vezetését. 2002-től az addigi zeneiskolai zenekar önállósodott, azóta egyesületként működik. Az egykori helyi zenekar addigra országosan ismert zenekarrá nőtte ki magát. 2002-ben más változások is végbe mentek a zenekar életében. Szőke Sándor távozása után, helyét a siklósi Zeneiskola két fiatal tanára, Sztepánovics Gábor és Márki Norbert vette át. A 2002-ben alakult egyesület 2004-ben, a Siklósi Zeneiskola és a Hajdú Imre utcai Általános Iskola egyesítésekor felvette az új intézmény névadójának nevét, de a zenekar megtartotta a Siklós Város Ifjúsági Koncert-fúvószenekara nevet.

 

A zenekar állandó résztvevője Siklós és a környék kulturális életének, de rendszeres szereplője országos és nemzetközi rendezvényeknek is. Bulgáriában, Horvátországban, Ausztriában, Németországban és Lengyelországban megrendezett találkozók győztes zenekara. Több hazai és nemzetközi díj tulajdonosa. Házigazda zenekarként működik közre a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál- és Verseny rendezvényein. Hagyományosan évi két helyi „nagy-koncertet” adnak: a 2003. óta minden januárban megrendezett Újévi koncertet és minden június utolsó szombatján, a siklósi várban. 2005-ben a júniusi koncerten ünnepelte a zenekar fennállásának 40. évfordulóját.

A zenekar repertoárja 2002. óta jelentősen kibővült. Megtalálható benne a XVI. századi táncoktól a német nemzetiségi zenén, a musical-átiratokon át, a popfeldolgozásokig és XX. századi fúvószenekarra írt darabokig szinte minden stílus.

A Zeneiskolai Utánpótlás Fúvószenekar 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy a Siklósi Fúvószenekar számára a fúvós és ütőhangszeres zenészek utánpótlását biztosítsa. A kis-zenekarnak 30 tagja van, többségében alsó tagozatos iskolás gyerekek, kezdő hangszeresek, akik a siklósi zeneiskola tanulói. 3-4 évig maradnak az utánpótlás fúvószenekarban, később fejlődésük során átkerülnek a nagyzenekarba.

Szívügyük a Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál- és Verseny újbóli rendszeres megrendezése.

 

Dolce Hegedűegyüttes

 

Az együttes az egykori Siklósi zeneiskola hegedűs növendékeiből alakult. A 13-15 fős csapatot a zene szeretete és a közös muzsikálás öröme tartja össze. Repertoárjuk igen színes, a barokk zenétől napjainkig - szinte minden stílus szerepel. A legtöbb városi, de számos megyei, sőt országos rendezvényeken is fellépnek, hogy csak néhányat említsünk ezek közül: a Pécsi Nemzeti Színház Gála hangversenyén, a Pécsi Bazilikában megrendezett Ádventi hangversenysorozaton, a Nemzeti Színházban kiállítások megnyitóin, a „Kultúrával a Nyugat kapujában” c. országos versenyen. Több országban léphettek közönség elé, így: Ausztria, Horvátország, Németország, Olaszország, Erdély. Ebben az esztendőben kaptak meghívást az idei év Európa Kulturális Fővárosába, a norvégiai Stavangerbe.

Az együttes szponzori és önkormányzati támogatásokból tartja fenn magát. Az együttes fő támogatója: Siklós Város Önkormányzata. Hetente kétszer tartanak próbát, a Kanizsai Dorottya Közoktatási Központhoz tartozó Zeneiskola épületében.

 

Egyéb zenei együttesek

 

A magas színvonalú zenei képzésnek köszönhetően szép számmal működnek kisebb-nagyobb zenei együttesek is, a népzenétől a rockzenéig szinte minden műfaj képviselteti magát:

  • Semarkuse asszonykórus – hagyományőrzés, horvát nemzetiség ápolása
  • Amarena - reneszánsz együttes (zeneiskola pedagógusai)
  • Zeneiskolai Kiskórus -(KDKK)
  • „Tücsök” zenekar – vonós zenekar (KDKK)
  • „A Csapat” - könnyűzene, ének, zenekar (TMGSZI)
  • GARDEN Együttes – rockzenekar
  • TRIO – RIO – könnyűzene 
  • „PEET”  – modern rockzenekar
  • „Szabó család” – blues-rockzenekar
  • „Nihil Chips” – rockzenekar
  • Almost Done – rockegyüttes (modern punk rock)
  • Stampedli – rockegyüttes (nemzeti rock)
  • Behind Closed Doors – modern rockzenekar

 

Zeneoktatás

A zeneiskola fennállása több évtizedes múltra tekint vissza, mégis veszélybe került a léte. Az évek óta egyre szűkülő finanszírozási lehetőségek miatt felmerült a zeneiskola megyei fenntartásba adása (hiszen nem kötelező feladata a városnak). Siklós város képviselő-testülete nehéz döntés előtt állt, mégis sikerült megoldást találni, beintegrálták az akkor még Hajdu Imre úti Általános Iskolába. A zeneiskolai tagozaton jelenleg 283 fő tanul (a vidéki növendékekkel együtt). Itt a legkisebb korosztálytól a legnagyobbig megismerkedhetnek a hangszeres játék szépségeivel.  A fafúvós, rézfúvós, vonós, ütős hangszerektől a zongorán át a gitárig választhatják a hangszereket.

 

2.2.       Képzőművészet

 

Siklós képzőművészetét elsősorban a festőművészet fémjelzi, de jelentős értéket képvisel a szobrászművészet, a fotóművészet és a formaművészet is.